2025 májusában az Európai Bizottság és az OECD a Code.org és vezető nemzetközi szakértők támogatásával elindította a mesterséges intelligencia műveltségi keretrendszer tervezetét. A kiadvány kulcsfontosságú mérföldkövet jelentett annak alakításában, hogy világszerte hogyan tanítják a mesterséges intelligenciát az általános és középiskolákban.
Az indulás óta a keretrendszer mögött álló partnerszervezetek globális konzultációs folyamatot vezettek, amelybe tanárokat, oktatási vezetőket, politikai döntéshozókat, tanulástervezőket és más, az oktatási ökoszisztémát képviselő személyeket vontak be, hogy visszajelzést adjanak a tervezetről.
Több mint 1200 ember vett részt több mint 50 virtuális és személyes konzultáción, míg az online felmérést hat kontinens 97 országából több mint 800 ember töltötte ki. Az érdekeltek világszerte saját konzultációkat is folytattak általános és középiskolákkal, egyetemekkel és szervezetekkel.
A keretrendszer partnerei több visszajelző ülést is szerveztek, többek között egy rendezvényt a Digitális Oktatási Érdekegyeztető Fórum, a digitális oktatás és képzés egyik legfontosabb európai rendezvényén, valamint a Digitális Oktatási Központ közössége számára szervezett webináriumon.
Amit megtanultunk
A keretrendszer tervezete visszhangra talál a globális oktatási közösségben. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 84%-a úgy véli, hogy a keretrendszer valós igényt elégít ki az oktatásban, 81%-uk pedig azt jelezte, hogy valószínűleg vagy nagyon valószínű, hogy átveszi azt munkája során.
79%-uk egyetért azzal, hogy a keretrendszer sikeresen összekapcsolja a mesterséges intelligencia technikai jellemzőit és társadalmi hatásait. Közülük egy tanár megjegyezte:
„Az AILit keretrendszer egyensúlyt teremt a mesterséges intelligencia műveltség technikai, etikai és pedagógiai dimenziói között. Szerkezetének köszönhetően az oktatók és a döntéshozók számára is hozzáférhető, a tanulói személyiségek és az osztálytermi forgatókönyvek pedig életre keltik a kompetenciákat.”
A konzultációk és a felmérések során több téma is következetesen felmerült:
- Elmélkedés: Az érdekeltek hangsúlyozták a metakogníció és az önreflexió fontosságát a mesterséges intelligenciával való interakció során. Ez magában foglalja annak hangsúlyozását, hogy a tanulóknak fel kell ismerniük a manipulációt, szabályozniuk kell érzelmeiket, és határokat kell szabniuk a mesterséges intelligencia használata során.
- Ügynökség: Erős felhívás volt arra, hogy a diákokat és az oktatókat a mesterséges intelligencia alakítóiként és döntéshozóiként, ne csak fogyasztóiként pozícionálják. A gyakorlatias tanulás, valamint a méltányosság és a társadalmi igazságosság előtérbe helyezése kulcsfontosságú prioritásként jelent meg.
- Felhasználói támogatás: A bírálók hangsúlyozták, hogy gyakorlati forrásokra van szükség az osztálytermi megvalósítás támogatásához. Azt is javasolták, hogy használjanak fejlődési lépcsőfokokat, hogy a keretrendszer könnyebben hozzáférhetővé váljon a felhasználók számára.
- Egészséges szkepticizmus: Az érdekeltek azt kérték, hogy a keretrendszer óvatosabb és kritikusabb álláspontot képviseljen a mesterséges intelligenciával szemben, felkészítve a diákokat arra, hogy kritikusan megvizsgálják, hogyan tervezik és alkalmazzák a mesterséges intelligencia rendszereket.
- Környezeti hatás: Sokan szorgalmazták, hogy a mesterséges intelligencia környezeti hatásaira nagyobb hangsúlyt fektessenek, arra ösztönözve a diákokat, hogy vegyék figyelembe a mesterséges intelligencia környezeti költségeit, és ennek megfelelően hozzanak megalapozott döntéseket.
Visszajelzés végrehajtása
A globális konzultáció során szerzett tapasztalatok alakítják a keretrendszer fejlesztésének következő szakaszát. Szeptemberben az OECD párizsi központjában ülésezett az AI Literacy Framework szakértői csoportja, hogy áttekintse a visszajelzéseket és megvizsgálja a lehetséges módosításokat.
A szakértői csoport megvitatta, hogy milyen kihívásokkal jár a mesterséges intelligencia műveltséggel kapcsolatos közös jövőkép kialakítása, amely a különböző érdekelt feleket szolgálja. Pati Ruiz, a Digital Promise Edtech és feltörekvő technológiákért felelős vezető igazgatója megjegyezte:
„Ami a leginkább megragadott, az a kényes egyensúly, amelyet megpróbálunk elérni: egy olyan keretrendszer létrehozása, amely elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a gyors ütemű innovációnak, ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon a különböző oktatási kontextusokhoz és kulturális értékekhez.”
Romina Cachia, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tudományos csoportvezetője hozzátette:
„Nem könnyű meghatározni, hogy a diákok számára mi is jelenti az AI Literacy-t. Pontosan ez teszi izgalmassá a dolgot. A beszélgetések és viták összetettsége egyértelmű jele annak, hogy valami innovatív és szükséges dolgot építünk.”
A kerettervezet elemzése és felülvizsgálata 2025-ig folytatódik. A végleges változatot 2026-ban teszik közzé, a keretrendszer végrehajtását támogató, korlátozott számú mesterséges intelligencia-műveltségi példa mellett. A keretrendszer fejlődésével párhuzamosan folyamatosan frissítéseket fogunk megosztani.
